Az év eleji gyengülési kísérletek után a leértékelődés melletti érvek ismét támadó alakzatot vettek fel. Fokozatosan nő az esély, hogy a forint az euróval szemben áttörje akár történelmi mélypontját, vagy legalábbis áttegye az alaptábort a 310-315-ös szint fölé.
1. Az egyre alacsonyabb magyar jegybanki alapkamat egyre kisebb védelmet nyújt a stratégiai befektetők kiszállása és az esetleges forinttal szembeni támadások ellen.
2. A periféria hozamcsökkenése megállt, sőt helyenként hozamemelkedés tapasztalható (portugál), az ötéves lejáratoknál a magyar hozam felár 1 százalékpont alá csökkent.
3. A feltörekvő devizák (pl. brazil real, török líra) dollárral szembeni erősödése korlátba ütközött.
4. Külföldi tőkebeáramlás a magyar kötvények piacára stagnáló-visszaeső üzemmódban (év eleje óta először 5000 milliárd, majd 4900 milliárd alá csúszott a külföldiek kötvény állománya).
5. Erősödő pénzügyi stabilitási aggodalmak a jegybankoktól (Yellen, egyes EKB bankárok, valamint Bundesbank tagok is felhívták erre a figyelmet, igaz, komoly megelőző lépés eddig nem történt.)
6. A jelenleg megszellőztetett és az MNB által modellezett volumenű magyar devizahitel rendezés ésszerűtlenül nagy és egyoldalú (maga az elv pedig jogos, és támogatandó lenne):
a. A mérete és ezzel együtt visszamenőleges hatálya (az MNB szerint a banki veszteségek alsó határa 700 milliárd forint) önmagában bizalomcsökkentő hatású mind befektetői, mind beruházói fronton.
b. A devizatartalék felmerült használata további drasztikus kamatcsökkentéssel érne fel.
c. A teljes bankrendszer szavatoló tőkéjét elméletben nem veszélyezteti, de egyes bankok tőkepótlásra szorulhatnak.
d. Igazságtalan, mert a terheket és a felelősséget egy az egyben a bankokra hárítaná, figyelmen kívül hagyva egyes devizahiteles ügyfélkör, valamint egyéb rendszeralkotók szintén komoly felelősségét.
7. A költségvetés 3%-os hiányterve az eddigi számok és a lanyhuló európai gazdasági környezet alapján neccessé vált. Ebből a szempontból a kormány által bejelentett 110 milliárdos megszorítás részben pozitív, részben ennek beismerése.
8. Az államadósság nem tud érdemben csökkenni a szigorú költségvetés ellenére, ugyanis a növekedést a produktív és adóbázist képező magánszféra nem kellő mértékben támogatja (túl nagy állami és európai forrásokra építő szerepét.
9. Geopolitikai kockázat: az ukrán-orosz konfliktus nem csak energia biztonsági szempontból aggályos rövid távon, de komoly export kiesést is okoz magyar vállalatoknak az orosz piacon.
10. A forintgyengüléssel és lehetséges növekvő ingadozással kapcsolatban gyarapodott a kételkedők tábora. (Pozitív befektetési banki riportok, ehhez igazodó kisbefektetői attitűd).
11. A hónapok óta negatív infláció plusz teret hagy.
Ugyan Magyarországon nincs QE, de az alkalmazott eszközök hatása bizonyos értelemben drasztikusabb: a fokozatosan lazuló monetáris kondíciókkal és a tervezett deviza hitel rendezéssel a bankrendszer tőkeellátottsága és a pénzügyi rendszer tartalékszintje veszélyesen csökkenhet. Ezzel szemben az eszközvásárlási programok, valamint laza politika Amerikában és az eurózónában pont, hogy jelentősen javítja a tartalékszinteket.
Eddig sem volt véletlen, hogy a forint még történelmi perspektívából nézve is extrémen pozitív befektetői környezetben sem tudott erősödni az euróval szemben. Minden adott tehát egy jelentős forintgyengüléshez. Egyetlen kritikus pont – mint mindig – az időzítés. De ez a felhívás nyilván azért íródott, mert ezt a szerző közeledni érzi….
